Anyák napja 2020

Az anyaságra való megemlékezés napját – közismertebb nevén, az anyák napját – Földünk minden pontján megünneplik, igaz nem egy időben és nem ugyanolyan módon. A megemlékezés mikéntje és napja ugyan eltérő az egyes országokban, az ünnep eredete természetesen közös, ráadásul az messze vissza is nyúlik az ókori történelembe. Miként kapcsolódnak az anyák napjához a legősibb anyakultuszok? Milyen virág illik anyák napjára? Hogyan és milyen körülmények között ünneplik az anyákat szerte a világban? Cikkünkben igyekeztünk körüljárni a témát.

2020-ban az anyák napja május 3-án (vasárnap) lesz. Ez május első vasárnapja. Német nyelvterületen hagyományosan május második hétvégéjén tartják az anyák napját, ez 2020-ban május 10.

 Ünnep vagy üzlet?

Bár kétségtelenül nem ugyanolyan mértékben, de ahogyan a Karácsony, a Húsvét vagy éppen a Valentin-nap, az anyák napja is jelentős mértékben megnöveli a kereskedők forgalmát. Anyák napján is elsősorban a virágárusok, illetve képeslap forgalmazók „aratnak”. Ehhez persze az kellett, hogy az egyes országokban az állam hivatalosan is ünneppé tegye az anyák napját. Ez tette aztán lehetővé, hogy sok esetben az addig zártkörű családi megemlékezés a virágkereskedők és üdvözlőlap-gyártó cégek hatására egyszerű ajándékozássá degradálódjon. A kereskedők érdeke persze az volt, hogy felkarolják a jeles nap propagálását, nem annyira az eszmei háttér, mint inkább az anyagi gyarapodás reményében. Talán nem meglepő, hogy az anyák napja ügyét a századfordulón felkaroló Anna Marie Jarvis élete végén már nem is szerette volna azt, ha nevét kapcsolatba hozzák az anyák napjával, mivel megítélése szerint az eltávolodott az ő eredeti szándékától. Egyre több gyermek és felnőtt ellenben olyan ajándékkal kedveskedik édesanyjának a jeles napon – kézzel készített meglepetés, réti virág, esetleg egy kedves vers – amelyhez kereskedőre egyáltalán nincs szükség.

 Anyák és tiszteletük az ókorban

 Az anyák és általában a nők tisztelete kiemelt helyet foglalt el az ókori civilizációk életében, az anyaság – illetve ezzel összefüggésben a termékenység – tiszteletét az ókori birodalmak hagyományainak legősibb rítusai között is megtaláljuk. Így volt ez az egyiptomiaknál, de később a görögök és a rómaiak esetében is. A piramisok építői nem véletlenül tisztelték Ízisz képében a mennyek királynőjét, akinek hivatása nemcsak általában a dolgok feletti őrködés volt az egyiptomiak szemében, hanem kiemelten az anyaság sérthetetlensége feletti őrködés is. Ízisz megfelelője Rhea volt a görög mondavilágban, akit nem pusztán az istenek anyjaként tiszteltek az ókori demokrácia megteremtői, de akinek lánya és egyben menye, Héra a születés és házasság védelmezőjét. A rómaiak pedig Rhea ottani megfelelője, Cybele tiszteletére rendeztek a tavaszi időszakban különböző ünnepségeket.

 Minden idők legősibb ősanyja: a willendorfi vénusz

A willendorfi vénusz egy alig valamivel több, mint 10 cm nagyságú, női alakot formázó szobrocska, amely a régészek szerint a prehisztorikus művészet egyik legeredetibb ikonja, illetve amelyre 1908-ban Szombathy József régész bukkant rá. Ily módon tehát nem a római vagy éppen a görög istennők az első olyan istenanyák, akik előtt az ember meghajtotta a fejét. Mai tudásunk szerint a willendorfi ősanya az egyik legrégebbi olyan ikon, melyet a témában a tudomány is számon tart.  A női termékenységet megtestesítő szobrocska egy meglehetősen telt idomú, idealizált női alakot formázó figura, amely a legóvatosabb becslések szerint is legalább 20 ezer évesre datálható. A willendorfi vénusz felszínre kerülése óta még több hasonló, telt idomú nőalak került elő a Kárpát-medencéből, amely egyértelmű bizonyítéka annak, hogy a kőkori ember szemében az anyák tisztelete mennyire kiemelt jelentőségű volt.

Boldogságos Szűz Mária, az „új” Istenanya

A keresztény világvallás követői számára Jézus Krisztus születésével új istenanya kapott helyet az európai, illetve a „nyugati civilizáció” emberének szívében. Nem véletlenül veszi körül határtalan lelkesedés Máriát, hiszen a Szűzanya a tisztaság és a tökéletesség megtestesítője, az odaadás és az önfeláldozó anyaság legvitathatatlanabb jelképe. Érdekes adalék lehet, hogy Angliában a húsvétot megelőző böjti időszak negyedik vasárnapját csaknem fél évezrede az anyaság napjának szentelték.

Az anyák napja „hivatalos” megünneplésének kezdetei 

 Az anyák napjának modern kori megemlékezését Anna Marie Jarvis egy amerikai metodista lelkész felesége karolta fel 1907-ben és indította útjára Jula Ward Howe nőjogi aktivista 1870-ben írt kiáltványa folytatásaként. Hazánkban Vörös Kereszt nevéhez fűződik az első hivatalos anyák napja megünneplése. Az alkalom nem véletlenül kapcsolódott össze 1925-ben a hagyományos Mária-tisztelettel. Érdekes ellenben az a körülmény, hogy nálunk az anyák napját nem akkor tarjuk meg, mint a nemzetek többsége. Míg az országok jelentős részében május második vasárnapján tartják a jeles eseményt, addig hazánkban május első vasárnapján emlékezünk az anyákra, akárcsak Spanyolország, Portugália, Románia és Szerbia. Nálunk Magyarországon az anyák napjának is van egy tavaszias jelentéstöltete, hiszen ekkor a születést is ünnepeljük: azt az embert, akitől az életet kaptuk. Ha jól megfigyeljük az anyák napján elszavalt verseket, többségük mind-mind kapcsolódik a tavaszhoz, az ébredező természethez, a virágba borult környezetünkhöz. Érdekes, hogy az anyák napjának ez a tavasszal egybekötött jelentéstartalma néhány országban teljesen hiányzik: az oroszoknál például november utolsó vasárnapján, Argentínában október harmadik vasárnapján tartják a jeles napot. (Az anyák napja után ma már egyébként az apák napjáról is egyre több országban megemlékeznek)

Milyen virágot adjunk anyák napjára?

 Anyák napján minden gyermek lerója tiszteletét és háláját édesanyja önzetlen és fáradhatatlan, áldozatokkal teli munkájáért. A legtöbben kétségtelenül úgy érezzük, hogy ezt a hálát nem lehet ajándékokkal meghálálni vagy szavakkal kifejezni. Az édesanya határtalan szeretete türelemmel, önzetlenséggel, megértéssel, megbocsátással párosul, nem kíván gyermekétől viszonzást, mégis szeretnénk kifejezni felé szeretetünket és megbecsülésünket. Az egyik legnépszerűbb anyák napi ajándék a virág, igaz az édesanyánknak virág helyett – vagy mellett – egy saját készítésű kis ajándéktárggyal, verssel, vagy esetleg saját készítésű rajzzal is kedveskedhetünk. Ha ezekre nehéz pillanataiban ránéz, megszépíti számára a szürke hétköznapokat. Az anyák napjához tulajdonképpen bármilyen virág illik, de értelemszerűen a tavasszal nyíló virágok a legkedvesebbek ilyenkor. Magyarországon még a két világháború között egy miniszteri rendelet a hivatalos iskolai ünnepélyek közé az anyák napját, részint ezért terjedt el a versmondás Ahogy az a versikében is elhangzik, az anyák napjával szorosan összekapcsolódik az orgona is, ami általában ilyenkor virágzik.

Ha nem virágot és verset, akkor mit?

Nagyon sajátos helyi tradíciók alakultak ki egyes népeknél az anyák napi ajándékozással kapcsolatban. Az angol gyerekek például csak a legritkább esetben köszöntik virággal az édesanyjukat. Náluk már az előző nap megsütik az „anyák süteményt”. Thaiföldön például a gyermekek letérdelnek az édesanyjuk elé, amellyel szintén a hálájukat fejezik ki. Etiópiában ugyancsak sütéssel-főzéssel fejezik ki szeretetüket, míg az északi népeknél – mindenekelőtt Svédországban – egy közös jótékonysági ünnep lett az anyák napjából.