A munka ünnepe, május 1. – 2020-ban

Kicsit ellentmondásos ez az ünnep, hiszen a munka ünnepét, ami alapvetően szocialista ünnep és a volt szocialista országokban vált nemzeti ünneppé ma munkaszüneti nappal „köszöntjük”. Ameddig régebb az embereket ezen a napon a sör és a virsli, a felvonulások és a majálisok vonzották ki a szabadba, addig ma inkább szívesebben töltjük ezt a napot kirándulással, strandolással és szabadtéri koncertekkel. 2020-ben a munka ünnepe pénteki napra esik ( május 1.)

De honnan ered a munkások (a munka) ünnepe?

1817-ben az ipari forradalom után Robert Owen brit gyártulajdonos fogalmazta meg elsőként a munka és a munkások ünnepének követeléseit, melyből a Beatrice jól ismert slágerének sorai is inspirálódtak: „nyolc óra munka, nyolc óra pihenés, nyolc óra szórakozás.” Ez azért számított újdonságnak azokban az időkben, hiszen akkoriban nem ritkán a munkások 12-16 órákat is dolgoztak. Bár a rövidebb munkaórákra való igény megfogalmazódott az emberekben, mégsem történt sokáig előrelépés az ügyben egészen addig, míg 1847-ben elsőként Nagy-Britanniában 10 órára csökkentették a nők és a gyerekek munkaidejét.

Később egy 1856-ban tartott melbourne-i sztrájk következtében viszont bevezették a 8 órás munkaidőt. Ezt követően, harminc évvel később, 1886. május 1-jén a chicagói munkások szakszervezetei is sztrájkba kezdtek – szintén a nyolcórás munkaidőért –, amiben komoly összetűzésekre került sor a hatóságok és a munkások között (ebben sokan életüket is vesztették egy bombatámadás következtében, ami nagy felháborodásokat is keltett világszerte).

Ennek emlékére döntött úgy a II. Internacionálé (a munkásság szervezeteinek nemzetközi egyesülése) Párizsban, hogy 1890. május 1-jén – a chicagói események négyéves évfordulóján – a szakszervezetek együtt vonulnak fel, követelve a 8 órás munkaidőt. Egy évvel később május elsejét hivatalosan is a „munkásosztály nemzetközi összefogásának harcos ünnepévé” nyilvánították.

Magyarország és a munka ünnepe

A magyar nyelvterületen május első napjához először a májusfa állítása kapcsolódott, a munka ünnepnapjává csak jóval később vált. A májusfa, a zöld ág a természet megújulásának szimbóluma, és legtöbbször az udvarlási szándék bizonyítéka, szerelmi ajándék is, aminek hagyománya máig sok vidéki magyar településen él.

Ahogy elkezdték megünnepelni az egykori Szovjetunióban a május elsejét, úgy kezdték el a II. világháború után kialakult szocialista-kommunista keleti blokk országaiban is köszönteni ezt a napot. Magyarországon május elsejéről először 1890-ben emlékeztek meg, majd 1937-ben vezették be első ízben a napi 8, illetve heti 48 órás munkaidőt.

Ezt a hivatalos ünnepet nagyszabású, látványos felvonulásokkal „a gazdasági és szociális vívmányokat” éltető megmozdulásokkal köszöntötték. A múlt század kilencvenes éveitől, a kommunista rendszerek bukása után május elseje a munkavállalók szolidaritási napja lett, de majálisokat máig tartanak, igaz, üzenetként már teljesen mást hordoznak magukban.

Május elseje egyben vallási ünnep is

Nem szabad ugyanakkor arról sem megfeledkeznünk, hogy május első napja katolikus egyházi ünnep is: a munkások védőszentjének, munkás Szent Józsefnek, vagyis Jézus nevelőapjának a tisztelete miatt is ünnepé vált ez a nap XII. Piusz pápa idején, 1955-ben.

Szent József egyébként az ácsok, asztalosok, famunkások, favágók és tímárok védőszentje.

A májusfa állításának hagyománya

Április utolsó és május első napjához rengeteg néphagyomány kötődik, melyből a legismertebb talán a májusfa állítás. Ilyenkor a legények a kiszemelt lány udvarán (vagy ablaka alatt) mindenféle színes szalaggal díszítenek fel egy fát jelezvén ezzel udvarlási, és nem ritkán házasodási szándékukat. Ma már sokan májusfa helyett májuskosárral lepik meg szívük választottját, aminek gyakorlatilag ugyanaz az üzenete.

Ha nem volt díszíthető fa a lány háza táján, a fiúk maguk vágtak ki egy méretesebb ágat az erdőből és azt tűzték a lány portája elé; Erdélyben például a fiatal fiúk ki is faragták a májusfát belevésve nevüket. Az a lány, aki ilyenkor nem kapott májusfát, a közeljövőben nem is számíthatott a férjhez menésre. De előfordult az is, hogy egy lány több májusfát is kapott vagy az, hogy májusfa helyett madárijesztőt állítottak a legények a lány udvarára. Ez azt jelentette, hogy valamiért haragudnak rá és így akarnak gúnyt űzni belőle.