Pünkösd Ünnepe 2020 – miről szól és mit jelent?

Pünkösd 2020-ban május 31-ére ( vasárnap) esik. De lássuk mit kell tudni Pünkösd ünnepéről?

Húsvét után az ötvenedik napon ünnepeljük ezt a naptárban is piros betűkkel jelölt jeles napot, amikor is a keresztény hagyományok szerint Jézus mennybemenetele után Jézus lelke leszállt az égből Szentlélek formájában, és óriási szélvihar kíséretében kiáradt az apostolokra és megszentelte őket. A próféták ekkor kapták meg az isteni igazságot, amit aztán továbbadhattak a népnek is, hiszen a Szentlélek elmondta nekik, hogy miképp történt Krisztus feltámadása. Mivel ezután – főleg Péter apostol prédikációinak hatására – megalakultak az első keresztény csoportok, gyülekezetek is, ezért a pünkösd egyben a keresztény egyház születésének ideje is.

A pünkösd ünnepének dátuma bizonyos keretek között van megszabva Európában, hiszen legkorábban május 10-én, legkésőbb pedig június 16-án lehet, ezért is szokták a májusi hónapot a népnyelvben pünkösd havának is nevezni (és ezt az időintervallumot veszik figyelembe az egyházak akkor is, mikor évről-évre kiszabják, hogy az aktuális évben milyen napra essen a húsvét).

Honnan ered pünkösd ünnepe?

Az elnevezés eredete a pentékoszté szóból jön, ami ötvenet jelent, ezzel is utalva a húsvétot követő ötvenedik napra. Jó tudni ugyanakkor, hogy a Biblia által is említett pészah szombatja utáni ötvenedik napon szedték le az első gyümölcsöket és takarították be az első terméseket a zsidók, később pedig a kőtáblába vésett tízparancsolat adományozásának emlékét ünnepelték ekkor. Tehát ez a naptárban „mozgó” ünnep valódi örömünnep, ami nemcsak keresztény, de zsidó gyökerekkel is rendelkezik.

Pünkösdi hagyományok

Számos magyar pünkösdi szokást ismerünk melyeknek egy része a keresztény hagyományokhoz kapcsolódnak, ám több pogány népszokás is vegyül a ma is ünnepelt és tartott pünkösdi napok közé. A pünkösd az egyház számára az öröm ünnepét jelenti, így számos vigadozó népszokás fűződik hozzá. Ezekből mutatunk most néhányat:

Pünkösdi király-választás

A pünkösdi királyt május királynak is szokás nevezni. Ez a címet a legények közül a különböző ügyességi vetélkedőkben legderekasabban helytálló fiúk egyike érdemelheti ki, aki a verseny megnyerése után egy évig minden lakodalomba, mulatságra, ünnepségre hivatalos lesz, minden kocsmában ingyen ihat, mert a közösség állja a cechet.
Napjainkban főleg iskolás fiúk között kerül megszervezésre ilyen típusú verseny, ahol a fiúk erőpróbákon, ügyességi feladatokban és nem ritkán intelligenciateszteken is bizonyíthatnak.

Pünkösdi királyné-járás

Ahogy a fiúk közül királyt választanak, úgy válasszák ki a lányok közül is a legszebbet, akit körbevisznek a faluban. A házakhoz betérve fátyollal letakarják, körbejárják és különféle termékenységet segítő verseket mondanak érte a házigazdák ezzel is segítve a gyors gyermekáldást.

Tavaszköszöntés

Pünkösd ünnepéhez szorosan kapcsolódnak a virágok, mint jelképek. A virágok hangsúlyos megjelenése a pünkösdi ünnepkörben például az ókori római Floralia ünnepeknek állítanak emléket, amelyeket májusban tartottak a virágok és tavasz istennőjének, Flórának a tiszteletére. Egyes helyeken például pünkösd kora reggelén az ablakokba, vagy a ház kerítéslécei közé zöld ágakat, virágokat tűznek azért, hogy nehogy belecsapjon a házba a villám, ami a tavaszi viharos időjárás miatt nem volt ritka jelenség főleg falun.
Ismerjük ugyanakkor azt a májusban virágzó, pünkösdi rózsa néven ismert virágot is, mely már nevében is hordozza a képviselt ünnepet. Egyes helyeken a legényeknek be kellett csempészni a kiválasztott lány ablakába egy pünkösdi rózsát, amiből a lányoknak koszorút kellett fonni. A koszorút végül a legény kapta meg.

Májusfaállítás

A virágoknak maradva, egyes területeken ilyenkor állították a májusfát is, vagy más ismert nevén májfát, hajnalfát vagy jakabfát. A májusfa a természet újjászületésének szimbóluma, az ifjúság tavaszi szokásainak Európa-szerte ismert eszköze, a szerelem jelképe. A díszekkel, szalagokkal, esetenként borral is ékesített fa egy hónapig állt a kiszemelt lány háza táján, utána jött az úgynevezett kitáncolás, egy olyan szimbolikus aktus, mely során a lány és az apja elfogadta udvarlónak a fát állító fiút. Ezt a szokást bizonyos helyeken ma is tartják, igaz, pünkösd helyett sok helyen május elsején állítanak már májusfát.

Zöldághordás
A tavasz érkezését jelképező és köszöntő énekes, táncos felvonulást nevezték így, melynek során a legények és leányok zöld ágakkal és virágokkal a kezükben vonultak végig a falun. A “Bújj, bújj, zöld ág…” kezdetű gyerekdal például innen inspirálódva hozta vissza a pünkösdhöz kapcsolódó mindenki számára jól ismert játékot.