Munkaszüneti napok és hosszú hétvégék, 2020-ben Magyarországon

Európában – és így hazánkban is – a munkaszüneti napokat a naptárban általában pirossal jelölik, akárcsak a vasárnapot. A munkaszüneti napokat minden egyes állam jogszabályban határozza meg, ezek többsége bekerül az adott ország alkotmányába is.

Kiemelten fontos hangsúlyozni ugyanakkor, hogy hazánk jogrendszere nemzeti ünnepet, állami ünnepet és más egyéb munkaszüneti napot is megkülönböztet. Ezek nem egy alkalommal egybeesnek, hiszen Magyarországon két nemzeti és egy állami ünnep van, amelyek egyben munkaszüneti napot is jelentenek a magyar munkavállalók millióinak.

Léteznek ugyanakkor olyan munkaszüneti napok, amelyek az esetek többségében egyházi ünnepekhez kapcsolódnak, vagy valamilyen, nemzetünk szempontjából meghatározó történelmi eseményhez köthetőek. A rendszeváltást követő évtizedekben megjelentek az olyan, törvényben rögzített nemzeti emléknapok is, melyek ugyan nem számítanak munkaszüneti napnak, ám kiemelkedő történelmi eseményként alkalmat az emlékezésre.

Január 1 – Újév első napja

 Január 1-e Rómában, a Julius Caesar nevéhez fűződő naptárreform bevezetésével lett évkezdő nap. A napot a keresztény egyház is átveszi és Krisztus körülmetélésének ünnepévé teszi. Bár az államalapítás utáni évszázadokban még december 25-én, vagyis Jézus Krisztus születésének napján kezdődött az év, a 1. században a XIII. Gergely pápa-féle naptárreform már január 1-ét jelölte ki a polgári év kezdőnapjának.

A régi néphagyomány azt tartottam, hogy amit az ember újév napján cselekszik, az bizony komoly hatással lesz az egész elkövetkező esztendőre. Újév napja a népszokásokban leginkább a tilalmakról vált emlékezetessé. A kárpát-medence számos tájegységén élt a lakosság körében az a hiedelem, hogy újév napján semmit sem szabad kiadni a házból, mert akkor egész éven át minden kimegy onnan.

Nem volt ajánlatos továbbá ezen a napon sem főzni, sem mosni, de varrni, vagy éppen állatot befogni sem. Kifejezetten jót tett a férj és feleség közötti harmónia megőrzésének

Újév első napja, ugyanis a hiedelem úgy tartotta, hogy ami e napon történik valakivel, az ismétlődik egész évben Igyekeztek épp ezért figyelni arra, hogy veszekedés ezen a napon ne legyen. Bukovinában továbbá az új esztendő első napját tartották legalkalmasabbnak a férjjóslásra.

A fiatal lányok körében évszázadokon keresztül tartotta magát makacsul az a nézet, hogy olyan nevezetű lesz a férjük, amilyen nevű férfit először megpillantanak újév reggelén. Szokás volt újévkor kora reggel a kútnál mosdani, hogy egész évben frissek legyenek. Január 1-e a 20. században már munkaszüneti napnak számított és ezen a különböző politikai kurzusok sem változtattak más, nemzeti ünnepeinkkel ellentétben.

Március 15.

Az Országgyűlés már a rendszerváltást követő évben, 1991-ben határozatot hozott március 15-e nemzeti ünneppé és egyben munkaszüneti nappá nyilvánításáról.  A 20. század különböző politikai rendszerei szemében 1848-49 értelemszerűen egy meglehetősen érzékeny ünnep volt, főleg az 1867-es kiegyezés után.

Valódi nemzeti ünneppé az első világháborút követő forradalomban válik. A forradalmakat követő Horthy-rendszer törvénybe iktatott nemzeti ünneppé nyilvánítja, sőt az akkori ellenzék közül a népi írók, baloldali ifjak, antifasiszta értelmiségiek számára is jelképpé válik. 1948 után megtűrt csendes megemlékezés volt a forradalom kezdete, helyette inkább március 21-et, a Tanácsköztársaság kikiáltásának napját ünnepelte az állampárt.

Nemzeti ünnepként 1951-ig maradt meg, ezután ismét a tűrt és a tiltott határán egyensúlyozott. Ekkor természetesen nem volt munkaszüneti nap március 15-e, de az iskolákban voltak azért megemlékezések. 1989 után lett ismét munkaszüneti nap, az országgyűlés 1991-ben hivatalosan is nemzeti ünneppé nyilvánította.

 A legnagyobb keresztény ünnep – Húsvét

A római katolikus Húsvét hosszú-hosszú ideje a tavaszi napéjegyenlőség utáni holdtöltét követő vasárnapra esik. A jeles napok mindig március 22 és az április 25 közötti időszakban kapnak helyet.

Kevesen tudják, de a Húsvét időpontjának mozgása döntően abból adódik, hogy az ünnep alapvetően a zsidó hagyományokból eredeztethető, ők pedig holdévben számolnak. Húsvét vasárnapján a keresztény világ Krisztus feltámadását ünnepli, ez egyben a böjt végét és a hústól való tartózkodás időszakának lezárulását is jelenti. Húsvéthétfő munkaszüneti nap Magyarországon.

A munka ünnepe – Május 1.

Május 1 megünneplését még 1 19. század végén, a II. Internacionálé párizsi alakuló kongresszusa határozta el. Magyarországon 1890. május 1-én, s ezt követően válik évente megtartott nemzetközi munkásünneppé, ám ekkor még nem volt fizetett munkaszüneti nap. Hazánkban 1945 után lett először hivatalosan is munkaszüneti nap.

Egyházi eredetű munkaszüneti nap – Pünkösd

Pünkösd a keresztény világ szemében a Szentlélek kiáradásának ünnepe. A húsvétot követő 50. napra esik, május 10. és június 13. között ünnepeljük. Több kegyhelyen ekkor jeles búcsúkat tartanak napjainkban is, amelyek közül a csíksomlyói búcsú örvend a legnagyobb népszerűségnek. Pünkösd hétfő Magyarországon munkaszüneti nap.

Szent István király ünnepe – Augusztus 20.

Szent István király ünnepe az egyik legrégebbi hagyományokra visszatekintő nemzeti ünnepünk, hiszen megtartását más a II. András által kiadott 1222-es Aranybulla is elrendelte. Az ünnepnap az 1867-es kiegyezést követően fokozatosan visszanyerte korábbi státusát, és 1945-ig az egyik legfontosabb nemzeti ünnepek közé tartozott.

1945 után az állampárti rendszer számára vallási és nemzeti tartalma miatt nem volt vállalható, ezért az új kenyér ünnepének nevezték el, majd az új alkotmány napjaiként tartották számon. A rendszerváltást követően az Országgyűlés 1991-ben hivatalos nemzeti és állami ünneppé nyilvánította augusztus 20-át. Munkaszüneti napnak számít.

Október 23.

Október 23-án az 1956-os forradalom és szabadságharc kezdetét és a Magyar Köztársaság 1989-es kikiáltását ünnepeljük. 1956. október 23-án a magyarság fegyveres harcot kezdett a kommunista diktatúra ellen, melyet annak győzelme után 1956. november 4-én a szovjet hadsereg levert.

Természetesen ezután nem lehetett október 23-át ünnepelni, az eseményeket ellenforradalomként kommunikálták. Miután 1989. október 23-án az akkori megbízott államfő, Szűrös Mátyás a Parlamentnél összegyűlt százezres tömeg előtt kikiáltotta ki a magyar köztársaságot, az újonnan Országgyűlés 1991-ben hivatalos nemzeti ünneppé nyilvánította. Október 23-a munkaszüneti nap.

Mindenszentek napja – November 1.

 A keresztény kultúrkörben november 1-én azokról a szentekről emlékezünk meg, akiknek nincs külön emléknapjuk. Az ország lakosságának többsége ilyenkor felkeresi az ország sírkertjeit, hogy mécsest gyújtsanak elhunyt szeretteik síremlékénél. A római katolikus egyházban a megdicsőült egyház ünnepének is számító november 1-je munkaszüneti nap hazánkban.

Karácsony – december 24-25.

A keresztény világ talán legmeghittebb munkaszüneti napjai közé tartozik Jézus Krisztus születésének napja, a család és a szeretet ünnepe.