Óraátállítás 2020

A téli időszámítás október utolsó vasárnapján kezdődik és március utolsó vasárnapján ér véget. Értelemszerűen a nyári időszámítás ezzel ellentétesen lép életbe. De lássuk a konkrét időpontokat!

Óraátállítás 2020-ban

A nyári időszámítás kezdete

2019. március 29. vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell az órát előre állítani

A téli időszámítás kezdete

2019. október 25. vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszaállítani az órát.

Amit az óraátállításról tudni érdemes

Miért van szükség az óraátállításra?

Az óraátállítás alapvetően energia-takarékossági célból vezették be, eredete a 20. század elejéig nyúlik vissza. Ma is sok vita övezi a kérdést, ha érdekel az óraátállítás története olvass tovább!

Az óraátállítás története

A nap szabályai szerint élni

Mint oly sok minden ez is egy tudós nevéhez kötődik, mégpedig az amerikai feltaláló Benjamin Franklin volt az első, aki felvetette az ötletet. Franklin 1784-ben Franciaországban volt nagykövet és a Journal of Parisnak fejtette ki először az ötletét.

Ennek lényeg az volt, hogy mindenkinek a „Nap szabályai” szerint kellene élnie. Ötlete aztán feledésbe ment, de a 20. században egyre többen szorgalmazták, így például az angol William Willett, aki 1908-ban, majd azt követően minden évben a Brit Parlament elé terjesztette az óraátállítás ötletét, ami nem nyerte el a brit honatyák tetszését.

A háború és az óraátállítás

1916-ban aztán az I. világháború idején Németország volt az első nagy állam, amely bevezette az óraátállítást, természetesen azért, hogy energiát takaríthasson meg. Egy hónappal később Anglia is átvette az időszámításnak ezt a módszerét.

Az Egyesült Államok 1918-ban, amikor belépett a háborúba szintén bevezette a nyári időszámítást. Ezt közel sem fogadta egyöntetű lelkesedés, és hol bevezették, hol kivezették az óraátállítást. Végül 1966-ban egységesítették azt, sőt az 1970-es és az 1980-as energiaválságok idején ki is terjesztették azt.

Magyarország és az óraátállítás

Magyarországon először 1916-ban vezették be az óraátállítást, összhangban a szövetséges hatalmakkal. Később hol megszüntették, hol bevezették. Az ’50-es évek közepén a csúcsidőszak ellátási nehézségeit próbálták meg kompenzálni vele. Végül átmeneti szünet után 1980-tól napjainkig folyamatos él az óraátállítás energiamegtakarítási okokból.

Az óraátállítás előnyei és hátrányai

Az óraátállítás intézményét a mai napig rengeteg vita övezi. Először tekintsük át röviden az előnyöket és a károkat!

Az óraátállás előnyei

• Energiamegtakarítás: az elsődleges ok, ami miatt bevezették, hogy a óra átállításával energiamegtakarítás érhető el.
• Ezt követi a vélt egészségügyi előny: az aktív időszakban az emberek több időt töltenek el napfényben és világosban, ami mind mentálisan (depresszió), mind fizikálisan (D-vitamin termelés) előnyös.
• a későbbi sötétedéssel a munkavállalók szabad idejük nagyobb részét tudják világosban eltölteni.
• az aktív időszakban több a fény és így csökkenthető a közúti balesetek száma.
• a későbbi sötétedés miatt csökken a bűnelkövetések száma
• a turizmus bevételei növekszenek, mert a turisták több szolgáltatást vesznek igénybe

Az óraátállítás hátrányai

• a kritikusok szerint ma már a közvilágítás szerepe nem túl jelentős, ezért az energiamegtakarítás kétséges
• mag az átállás megzavarja a belső biológiai órát, ami rengeteg nemzetgazdaságilag káros hatással jár
• alvászavarok léphetnek fel nagyszámban
• a biológiai ritmus felborulása miatt, nő a betegség hajlam
• visszaesik a termelékenység, ami nagyobb károkat okoz, mint amennyit a megtakarítással nyerünk.

Óraátállítás Magyarországon

Magyarországon a MAVIR adatai szerint nagyjából 120 gigawatt-óranyi energiamegtakarítást érünk el az óraátállítással, ami 6 milliárd forintot jelent és nagyjából 30 ezer háztartás éve villamosenergia fogyasztásának felel meg. Nem szabad megfeledkezni, hogy a csökkent áramtermelés környezeti károk elmaradását is jelenti.

Ennek ellenére Európai szinten nálunk az egyik legnépszerűtlenebb az óraátállítás intézménye

Eltörlik az óraátállítást, de mikor?

Évről-évre felrebben annak igénye, hogy eltöröljék az óraátállítást, ezzel 2018-ban már az európai szinten is foglalkoztak. 2018. augusztusában európai konzultáció indult a kérdésben és négy és félmillió szavazat érkezett és ennek 80%-a az eltörlés mellett szavazott.

Jean Claude Junker az Európai Bizottság elnöke ennek kapcsán ígéretet is tett, hogy eltörlik az óraátállítás intézményét. A szakértők szerint azonban erre leghamarabb 2021-ben kerülhet sor.

Az, hogy erre pontosan mikor kerül sor, az még kérdéses. A magyar kormánynak egyelőre nincs hivatalos álláspontja az ügyben, ugyanis arról, hogy az egyes országok a téli, vagy a nyári időszámítást tartják-e meg tagállami szinten döntenek.

Fontos megemlíteni, hogy az óraátállítás eltörlésével az időzónák megmaradnak, azaz nem lesz egységes időszámítás az Unióban. Nálunk a szavazó népesség 90%-a utasítja el az óraátállítás intézményét.

Óraátállítások a korábbi években

Óraátállítás 2018-ben

A Nyári időszámítás kezdete: 2018. március 25. vasárnap hajnalban 2:00 órakor 3:00 órára kell az órát átállítani.

A Téli időszámítás kezdete: 2018. október 28. vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszatekerni az órát.

Óraátállítás 2017-ben

Nyári időszámítás kezdete: 2017. március 26-án, vasárnap lesz, amikor is hajnali 2 óráról 3-ra kell átállítani az órákat.

A Téli időszámítás kezdete: 2018. október 29. vasárnap hajnalban 3:00 órakor 2:00 órára kell visszatekerni az órát.