Ausztria: ünnepnapok és munkaszüneti napok

A megközelítőleg 9 millió főt számláló Osztrák Köztársaságban is számos jeles nap van, melyet munkaszüneti- illetve ünnepnappá nyilvánított az állam – ezek közül többet változó dátummal tartanak számon, mások viszont minden évben pontosan ugyanarra a napra esnek.

A nálunk megszokottal ellentétben, Ausztriában nem minden ünnepnap terjed ki az egész ország területére: míg egy évben 13 alkalommal maradhat otthon az egész ország népessége, addig 6 nap csak bizonyos tartományokban számít ünnep- vagy munkaszüneti napnak az esztendő során. Az állam hivatalosan összesen 34 ünnep- és munkaszüneti napot tart számon egy évben. Az osztrákoknál a legtöbb munkaszüneti napot a keresztény hagyományoknak, illetve megemlékezéseknek köszönheti a lakosság.

Csakúgy, mint a legtöbb európai országban, Ausztriában is munkaszüneti napnak számít az újév első napja, január elseje, ám az iskolák és a legtöbb munkahely január 6-án, Vízkeresztkor is zárva tartanak. Hasonló a helyzet a húsvét két napjával és a május 1-jei munka ünnepével is, de az osztrákok a feltámadás után 39 nappal sem mennek be dolgozni: Áldozócsütörtökön (Christi Himmelfahrt) ünneplik Jézus Krisztus mennyei felemelkedését. A szintén változó dátumú pünkösdhétfőnek köszönhetően biztosított a hosszúhétvége a lakosságnak, ez pedig általában június első felére esik. Az Úrnapján, június második felében a legtöbb intézmény zárva tart. A nyári időszakra esik Nagyboldogasszony napja (Mariä Himmelfahrt) is – augusztus 15-e szintén munkaszüneti napnak számít a munkába járók körében. Az osztrák állam október 26-án ünnepli Nemzeti Napját: ezt az Osztrák Köztársaság Az örökös semlegesség törvénybe iktatásának napjaként (Nationalfeiertag) tartja számon. Az év utolsó nemzeti ünnepnapját december 8-án ünnepli Ausztria: ez a Szeplőtelen fogantatás (Mariä Empfängnis) napja, ekkor mind az iskolák, mind a legtöbb munkahely zárva tart. A karácsonyi időszakot Ausztriában is munkaszünettel ünneplik.

Ünnepnapként, de nem munkaszüneti napként tartják számon a húsvét vasárnap előtti vasárnapot, az április 14-ét (Palmsonntag): ezen a napon emlékeznek meg az osztrákok Jézus Krisztus diadalmas belépéséről Jeruzsálembe, de a Pünkösdvasárnap sem számít munkaszüneti napnak. A szintén változó dátumú, szeptemberi Európai Örökség Napjáról (Tag des Denkmals) ugyanígy megemlékeznek a polgárok, de ezen a napon is a megszokott rend szerint működnek az intézmények – csakúgy, mint november 2-án (Allerseelen), Halottak napján. Bár a naptárban Advent első vasárnapja illetve december 31-e is kiemelt dátum, a legtöbb munkahely ezeken a napokon is nyitva tart.

Karintiában, Tirolban, Stájerországban és Vorarlbergben a március 19-e, azaz Szent József napján maradhat otthon a lakosság, május 4-e, Szent Flórián napja pedig felső-Ausztriában számít munkaszüneti napnak. Szeptember 24-én, Szent Rupert napján a salzburgiak, október 10-én, a Népszavazás napján a karintiaiak, november 11-én, Szent Márton napján a burgenlandiak, míg november 15-én, Szent Leopold napján a bécsiek azok, akiknek nem kell dolgozniuk, vagy iskolába menniük.