Halottak napján emlékezünk. Vannak, akik virágok elhelyezésével, míg mások sárgásan pislákoló mécsesek gyújtásával, megint mások esetleg mindkettővel. Halottak napján varázslatosan nyugodttá és csendessé válnak a sírkertek, s ilyenkor ugyanilyen csend költözik szívünkbe is. a Halottak Napja, a Mindszentek és a Halloween keretében október végén és november elején a közösségi oldalak is tele vannak elhunyt szeretteinkre emlékező üzenetekkel, posztokkal, sőt az egyre divatosabb halloweeni jókívánságokkal. Igyekszünk egyrészt választ adni arra, hogy mi a különbség a Halloween, a Mindenszentek és a halottak napja között, másrészt megvilágítani melyik napon és miért tartják ezeket az ünnepeket.

Halottak napja 2020-ban november 2.-ára hétfőre esik!

Pogány rituáléból folyamatosan terjedő modern angolszász ünnep – a Halloween

 Konzervatívabb emberek a halloweeni jókívánságok hallatán gyakran kikelnek magukból, mondván: megvannak nekünk a magunk hagyományai, Mindenszentek és Halottak napján kívül nincs szükségünk más, „idegenből importált” ünnepekre! A Halloween valóban mindenekelőtt az angolszász országokban népszerű, ám napjainkra szinte az egész világon.

Az ünnep eredete a pogány kelta időkig nyúlik vissza. A kelták naptára szerint a tél Samhainkor, azaz az október 31-ről november 1-re virradó éjszakán kezdődött, és május 1-ig tartott. A kelta papok ilyenkor a hegytetőkön tüzeket gyújtottak, áldozatokat mutattak be, és a tűz körül táncoltak.

November elsején reggel pedig minden családnak parazsat adtak, hogy új tüzeket gyújthassanak, és ezzel a meleggel űzzék el otthonaikból a gonosz szellemeket.

Ma már keveset tudunk ezekről az ősi történetekről, a szokásról legtöbbünknek a jelmezekbe öltözött, édességeket gyűjtögető gyerekek, széles vigyorral világító töklámpások jutnak az eszünkbe. Nem véletlenül lett a töklámpás a Halloween egyik legfontosabb jelképe, ugyanis története ugyancsak  kelta eredetre vezethető vissza.

Mindenszentek – a kereszténység megjelenése és a halottakról való megemlékezés átalakulása

 Mindenszentek napja a katolikus és ortodox keresztény egyház ünnepe. A katolikus egyház november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.

Miután a római időkben a kereszténység szerte a világon elindult hódító útjára, nem tiltották be a pogány kelta rituálékhoz hasonló ünnepeket, inkább lehetőség szerint igyekeztek ezekhez a korabeli társadalmakban mély gyökeret eresztő alkalmakhoz igazítani az ókeresztény szokásokat.

Mindenszentek

Nem véletlenül kapcsolták tehát ily módon Mindenszentek ünnepét az egykori kelta halottkultusz napjához. Az új keresztény ünnepet 835-ben hivatalosan is elismerte és azóta is november 1-jén tartja az egyház. A keresztény Mindszentek pontos idejének deklarálását követően az alkalom hamar hagyománnyá vált a keresztény világban.

A Festum omnium sanctorum – mint a neve is mutatja – azoknak az üdvözülteknek a közös ünnepévé vált, akiket nem avattak szentté, illetve akikről a kalendárium nem emlékezik meg. A Mindenszentek napja ilyen értelemben a Halottak napjának vigíliájává, más szóval élve annak ünnepi előestéjévé vált.

Köztudott, hogy a régi rómaiak valóságos félistenként, sőt istenként tisztelték az őseiket és hőseiket. Utóbbi egyrészt abban nyilvánult meg, hogy szobrot, esetleg nagyobb monumentális emlékművet építettek számukra. Az eredetileg még Marcus Agrippa idején, az összes Isten tiszteletére épített Pantheont Rómában 610. május 13-án keresztény templommá alakították, s azt IV. Bonifác pápa Szűz Mária, Vértanúk Boldogasszonya és minden vértanúk tiszteletére szentelte fel.

A keresztény Mindenszentek napját tulajdonképpen innen eredeztethetjük. Nem kizárólag csak vértanúkat, hanem valóban minden szentet Krisztus után a 8. században kezdtek először november 1-jén ünnepelni Angliában és Írországban, míg egyetemes ünneppé IV. Gergely pápasága alatt 844-ben vált. Az ünnepet még a VIII. században május 13-ról november 1-jére tették át, valószínűleg azért, hogy ezzel a kelták régi népi újesztendejét megszenteljék, ezzel ötvözve a régi hagyományt az újjal. A katolikus egyház az ünnepet tehát november 1-jén, az ortodoxia pedig egy héttel később tartja.

Halottak Napja

A Mindszenteket követő Halottak Napján az elhunyt, de az üdvösséget még el nem nyert, a tisztítótűzben lévő híveket ünnepli a keresztény világ. Ugyancsak kevesen tudják, de a halottak napja hosszú-hosszú idő alatt vált egyházi ünnepből az elhunytakról való általános megemlékezés tömegeket mozgató jeles alkalmává. A halottak napja ily módon sokkal  későbbi eredetű, A holtakért való imádkozás szokása tulajdonképpen 1000 körül jelent meg először Franciaországban. A november 2-án tartott alkalom egészen konkrétan

Sz. Odiló clunyi apáttól ered, aki ezt a jeles napot a Cluny anyaegyház alá tartozó minden bencés házban bevezette. A szokást mások is átvették, jóllehet Európában csak jóval később, a 16. században vált általánossá.

Mécses gyújtástól a sírok megtisztításáig – szokások és hiedelmek

Halottak napján azóta is gyertyákat, mécseseket gyújtunk elhunyt szeretteink emlékére. Ehhez a szokáshoz azonban nem kizárólag a gyertyák meggyújtása, virágok elhelyezése, illetve utóbbiakat megelőzően a sírok megtisztítása és rendbetétele tartozik, hanem több népi hiedelem is kapcsolódik.

Évszázados múltra tekint vissza az a magyar hiedelem, miszerint a fény meggyújtásának elsődleges célja az, hogy a világosban a „véletlenül kiszabadult lelkek” újra visszataláljanak a maguk sírjába.

Ellenkező esetben mindaddig kísértenek, míg meg nem találják helyüket.  Több olyan tájegység is létezik a Kárpát-medencében, ahol a népszokás azt tartotta, hogy a halottak ilyenkor haza is látogatna.

Több helyen épp ezért számukra megterítettek, kenyeret, sót, vizet tettek az asztalra. A 19. század végéig léteztek olyan vidékek továbbá, ahol a temetőbe vitték ki az ételt, s a sírokra helyeztek belőle.  Sokan a maradékot a szegényeknek adták. Szeged környékén sok kemencében megsült Halottak napjára a „mindönszentek kalácsa”, vagy más néven „kolduskalács”, melyeket – mint említettük – kiosztottak a rászorulók között.

Székelyföld magyarlakta falvaiban egész kemencére való cipót sütöttek, amelynek Isten lepénye vagy halottak lepénye volt a neve. Ezt ugyancsak kiosztották a templom előtt gyülekező szegények között. Általában a virágok leszakítása a sírokról tabunak számított, ugyanis a néphit szerint, aki virágot szakít a sírról, azt elviszi a halott. Sok helyen továbbá azt tartották, hogy az égő gyertyát nem szabad más sírra tenni.

Annak a halottnak a bűne ugyanis, akinek a sírjáról elvették a gyertyát, átszáll a másik lelkére. A Halottak napját körülölelő hétre sok magyar tájegységen munkatilalom is vonatkozott. Ezen a napon nem volt szabad mosni, meszelni, a földeken dolgozni, mert mindez bajt hozhat a ház népére.

Halottak Napja Európában és a világban

Kínában nem novemberre esik a Halottak Napja, a kínaiak általában április 4-én vagy 5-én ünneplik halottaikat, a Hold állásától függően. A Qingming, azaz a sírsöprögető ünnepen a hatalmas ázsiai ország lakói is rendbe teszik a családi sírokat, kirándulnak, sokan papírsárkányt eregetnek.

Náluk is hagyomány, hogy Halottak napján különféle ételeket, gyümölcsöket, sőt sok esetben bort helyeznek el a sírokon. A katolikus Fülöp-szigeteken meglehetősen sajátos módon keveredik a halottak napja az ősi hagyományokkal. Itt ugyanis a temetőben, esetleg közvetlenül annak közelében „ver tanyát” a család, akik lakomákkal és tánccal emlékeznek szeretteikre. Halottak Napján szinte semmi máshoz nem hasonlíthatóan vidám a hangulat Mexikóban.

A Los Dias de Muertos fesztivál a vigyorgó, táncoló csontvázakról vált nevezetessé világszerte. A Fülöp-szigeteki gyakorlathoz hasonlóan Mexikóban is az indián valamint az azték hagyományok motívumai keverednek a kereszténységgel. A halottakat a legtöbb Dél-Amerikai országban étellel, itallal, ajándékokkal várják vissza a család otthonába, hosszúra nyúló családi beszélgetéseken történeteket idéznek fel róluk.

Rendkívül érdekes, hogy a Halottak Napja esetében szinte valamennyi kultúrkör tartalmaz közös elemeket. A fény, a meggyújtott mécses, a pislákoló gyertya szerepe és a családi együttlét fontossága a megemlékezések alkalmával egyértelműen ezek közé sorolható.  Modern korunk Európájában sok helyen ugyanakkor a temetőlátogatás szó szerint kényszerré vált. Annak ellenére tapasztalható ez, hogy a Halottak Napja megemlékezésen túl jó alkalom arra is, hogy a család összejöhessen.

Figyeljünk egymásra! Nem mindenkinek Halottak Napja

Bár november első napján a magyar lakosság döntő többsége elhunyt szeretteire emlékezik, akadnak ellenben olyan honfitársaink, akik ezt az alkalmat arra használják fel modern korunkban, hogy megkárosítsák a temetőbe látogató gyanútlan embereket.

Mielőtt idős szüleinket, esetleg nagyszüleinket egyedül elengedjük a temetőbe, nem árt megfogadnunk néhány tanácsot. Amennyiben van rá módunk, Halottak Napján ne maradjon sötétedés után egyedül idős hozzátartozónk. Arra is hívjuk fel a temetőbe látogató szeretteink figyelmét, hogy ezeken az alkalmakon feleslegesen értéket, pénzt, bankkártyát ne tartsanak maguknál. Sajnálatosan olyan esetek is előfordultak az elmúlt években, hogy a napokkal korábban a sírokra kihelyezett mécseseket és virágokat eltulajdonították, majd azokat másoknak „kedvezményes áron” értékesítették.

 

Válaszolj

Az e-mail címed nem publikáljuk.